Az „egymás látványos nem észrevétele után történő fejleszegett teremberohanás” című akciót egy kicsit gyerekesnek tartotta ugyan, de végül nem foglalkozott vele, hiszen az életfilozófiája szerint aminek meg kell történnie, az meg fog történni. Így nincs is miért panaszkodni, legfeljebb azért, hogy miért nem írt jobb forgatókönyvet és szereposztást az a sorsnak hívott entitás, amit népenként, valásonként és filozófiánként ezerféleképp neveznek világszerte.
[!--Persze titokban azért reménykedett, hogy hamarosan belép az ajtón, beszélgetnek és minden úgy lesz, mint régen volt, vagy még jobban, mert most már tudja, hogy mi mindenre kell figyelnie, hogy ne bántsa meg a szeretteit... - mindeközben tudja jól, hogy felesleges erőfeszítés, a barátok nem így viselkednek, inkább szervezi a sütinapot, és azokkal tölti az idejét, akik szeretik a társaságát. Vajon hogy dolgozza fel, hogy sorozatosan ez történik vele?--]
